Újvidék - A délvidéki magyarság kultúrfőváros

A mai Újvidék helyén az Árpád-korban Pétervárad (Varadium Petri) állt, amely a Duna révjének két oldalán, Bács és Szerém megyében alakult ki. Az 1200-as évek elején már a Duna mindkét oldalán álló település a Várad nevet viselte. A Duna két partján épült akkori Várad Gurwey fiának, Péternek – a Bánk bán című drámában szereplő Petur bánnak – a birtoka volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette. A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település Bács vármegyei része teljesen elpusztult. Ezután alapították meg a jelenlegi várost, 1694-ben. 1748-ban Mária Terézia szabad királyi város címet és új nevet adományozott a városnak: Neoplanta, Neusatz (Újvidék, illetve Novi Sad). Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő. Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.1941–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el itt etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. A szerbek megtorlásul mintegy 10 000 magyart végeztek ki 1944. végén. A város újkori történelmének tragikus éve 1999, amikor a NATO-bombázások során légitámadások érték a várost, lerombolva épületeket és hidakat.

Újvidék (szerbül Нови Сад / Novi Sad) ma Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.