Blog - Idén is megünnepelték Újvidék város napját

A Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete már huszadik alkalommal ünnepelte meg Újvidék napját. A rendezvényre természetesen korlátozott számú résztvevővel és a járványügyi előírások betartása mellett került sor január 31-én, vasárnap este az Újvidéki Színházban. Jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Milos Vucevic, Újvidék polgármestere és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Február 1-je Újvidék város napja. 1748-ban ezen a napon emelte szabad királyi városi rangra Mária Terézia Újvidéket. Ő nevezte el Neoplantának, Neusatznak, Újvidéknek és Novi Sadnak.

Újvidék - A délvidéki magyarság kultúrfőváros

A mai Újvidék helyén az Árpád-korban Pétervárad (Varadium Petri) állt, amely a Duna révjének két oldalán, Bács és Szerém megyében alakult ki. Az 1200-as évek elején már a Duna mindkét oldalán álló település a Várad nevet viselte. A Duna két partján épült akkori Várad Gurwey fiának, Péternek – a Bánk bán című drámában szereplő Petur bánnak – a birtoka volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette. A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település Bács vármegyei része teljesen elpusztult. Ezután alapították meg a jelenlegi várost, 1694-ben. 1748-ban Mária Terézia szabad királyi város címet és új nevet adományozott a városnak: Neoplanta, Neusatz (Újvidék, illetve Novi Sad). Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő. Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.1941–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el itt etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. A szerbek megtorlásul mintegy 10 000 magyart végeztek ki 1944. végén. A város újkori történelmének tragikus éve 1999, amikor a NATO-bombázások során légitámadások érték a várost, lerombolva épületeket és hidakat.

Újvidék (szerbül Нови Сад / Novi Sad) ma Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Újvidéki szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.